„Új utak a művészeti menedzsmentben" - Konferencia és könyvbemutató

A művészeti és kulturális menedzsment aktuális irányvonalait vitatta meg az a konferencia, amelyet 2011. március 3-án, 13 órai kezdettel tartottak a budapesti Brit Nagykövetségen. A rendezvény apropója az „Új utak a művészeti menedzsmentben" című tankönyv bemutatása és a témához kapcsolódó széleskörű szakmai eszmecsere volt. Ezen túlmenően a konferencia célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a téma legégetőbb kérdéseire, illetve, hogy bemutassa a frissen kialakuló új irányvonalakat.

A rendezvény elején a jelenlévőket Simon Ingram-Hill, a British Council magyaroszági irodájának igazgatója köszöntette, majd őt követte Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának vitaindító bevezetője, illetve a szóbanforgó kiadvány prezentálása. Az előadások sorozata két fő témakörre összpontosított (a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre, illetve az online média és a digitális világ adta platformokra), amelyeket a résztvevők három panelre szétbontva hallgathattak meg, majd tehették fel kérdéseiket. Mindhárom egység egy-egy neves külföldi előadó prezentációjával indult, amelyet aztán magyar előadók próbáltak itthoni témákban továbbárnyalni. A panelek között rövid szünetek voltak beiktatva, melyek keretében a résztvevők frissítők keretében tudták megvitatni egymással is az elhangzottakat, illetve tehettek fel további kérdéseket az előadóknak.

Az első panel „Fenntartható fejlődés a művészetben" elnevezéssel lett meghirdetve. Ben Challis a Glastonbury Fesztivál tanácsadója „Zöld művészet" cím alatt különböző példákon keresztül mutatta be az érdeklődőknek a Glastonbury Fesztiválon meghonosított környezettudatos eljárásokat. Jelszavai a zöld energiatermelés és a környezetkímélő rendezvényszervezés voltak. Őt követte három magyar előadó, akiknél a két legfontosabb téma a Sziget Fesztivál környezeti fenntarthatósága, illetve különböző designtechnikák kidolgozása a környezeti megújulás, a környezetkímélés és a klímavédelem jegyében.

A második és harmadik panel a „Kultúra és művészet a digitális világban I. és II." főcímmel kerültek felvezetésre. Az első rész alcíme a „Kortárs művészeti intézmények online megjelenése" volt. Mindkét előadó hangsúlyozta, hogy a mai világban a múzeumoknak és egyéb kulturális intézményeknek már nem elég csak egy egyszerű weboldalt fenntartaniuk, hanem a lehető legjobban kell kiaknázniuk a web 2.0 adta forradalmian új lehetőségeket is. Marc Sands a Tate múzeumokról szóló bemutatóját is ezen újdonságok ismertetésének szánta. Konkrét példáit az említett múzeumok jelenleg még készülőfázisban lévő új weblapjáról hozta, melyben mint mondta a Facebook és Twitter oldalak fenntartása és gondozása mellett nagy figyelmet kívánnak fordítani arra, hogy maga a honlap is interaktív legyen és mintegy beinvitálja a látogatókat a múzeumba. Az előadás párját Bencsik Barnabás a Ludwig Múzeum főigazgatója tartotta, amely javarészt megmaradt a Facebook és egyéb közösségi oldalak lehetőségeinek ismertetésének dimenzióiban. Ugyanakkor nemzetközi és hazai statisztikai adatokkal továbbárnyalta, illetve alátámasztotta saját és brit kollégájának állításait.

"Amíg neked és az alkalmazottaidnak nincsen Facebook és Twitter oldala, addig igazából fogalmad sincs erről az egészről."

A harmadik panel „Szellemi örökségünk megőrzése és online hozzáférhetővé tétele" alcím alatt futott. Az előadásokat a Google egy lengyel munkatársa, Agata Waclawik-Wejman kezdte. Prezentációjának origójában a Google kulturális víziójának bemutatása állt, melyben azt láthatták és hallhatták a jelenlévők, hogy hogyan válhat az online média és a digitális technika a kulturális örökség megőrzésének eszközévé. Őt követte E. Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának előadása, amely hazai kereteken belül vitte tovább a digitális megőrzés kérdésének fontosságát. Ismertetője a Digitális Irodalmi Akadémiát, annak website-ját, illetve a különböző megvalósult és a közeljövőben megvalósuló lehetőségeket helyezte a középpontba. A konferenciát egy a digitális könyvtár projektekről szóló előadás zárta. A prezentáció a szerzői jogok oldaláról járta körbe a Europeana és a Google Books digitalizációs folyamatát. 

Véleményem szerint az apróbb technikai nehézségek áthidalása után jól érthető és átlátható előadásokat élvezhettek a résztvevők, külön kiemelném Marc Sands prezentációját, aki előadásmódjával úgy gondolom az egyik legkiemelkedőbb bemutatót adta elő és a szünetekben is lelkesen válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Plusz pozitívum volt, hogy a bemutatott könyvet más egyéb kiadványok kíséretében minden résztvevő ajándékba megkapta.